Ökológiai lábnyom csökkentése vállalkozóknak

Ökológiai lábnyom csökkentése vállalkozóknak

Mindennek nyoma van, amit teszünk, és ez most nem csak átvitt értelemben értendő.

Ha megveszünk egy terméket, annak a legtöbb esetben csomagolása van, ami utána hulladékká válik, de abba már ritkán gondol bele bárki is, hogy annak az adott árucikknek bizony múltja is van.

Bizony, akár csomagolt élelmiszerről, akár ruházati vagy műszaki cikkről beszélünk, sőt, szinte akármilyen termékről, számtalan dolog szükséges ahhoz, hogy az végül a boltok polcaira, majd a kezünkbe kerüljön.

Kell hozzá nyersanyag, ami tenyésztést, termesztést, kitermelést igényel; ezután feldolgozás, gyártás, csomagolás, és a lépések között tetszőleges mennyiségű szállítás.

A gyárakat fűteni kell, el kell látni árammal, a munkásokat fizetni kell, a transzportálás üzemanyagot igényel, és akkor még csak magáról a termékről beszéltünk, az azt borító műanyag vagy papír védőburokról nem.

Így tehát minden falatnak, amit a szánkba teszünk, minden ruhának, amit magunkra öltünk, minden fok melegnek, amivel télen megemeljük a lakásban a hőmérsékletet, bizony köze van az ökológiai lábnyomunkhoz.

De mit is jelent valójában ez a mostanában egyre többet hallott kifejezés?

Nyomás alatt a világ

Nyomás alatt a világ

Egy lábnyom alapvetően nem túl nagy, bár attól is függ, hogy kiét nézzük.

Viszont az ökológiai lábnyom esetében szintén területet jelent, azonban egy kicsit nagyobb léptékűt, mint a talpunk nyoma.

Ugyanis amíg az egyiket még négyzetméterben mérni is felesleges lenne, addig a másik hektárban, vagyis 100x100 méteres területben fejezhető ki.

De hogyan lehetséges, hogy egy ember, akinek van egy 50 m2-es lakása, egy pár négyzetméteres autója, meg egy asztala székkel az irodában, elfoglaljon több hektárnyi területet?

Minden emberi tevékenység igényel valamennyi területet, de nem csak a közvetlen életünk és környezetünk számít, hanem az is, ami az ellátásunkhoz szükséges, hogy a mindennapi rutinunkat tartani tudjuk.

Az ökológiai lábnyom alapvetően hat tényezőből áll össze, ezek összessége adja ki, hogy egy személy mekkora terhelést ró az anyabolygóra:

  1. Szén lábnyom – a fosszilis és szén alapú energiahordozók elégetéséből keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdős terület.
  2. Szántó lábnyom – a gabonaszármazékok előállításához és a takarmány kitermeléséhez szükséges terület.
  3. Legelő lábnyom – az elfogyasztott állati táplálék (hús, tejtermékek), valamint a bőr és gyapjú igények ellátására elég terület.
  4. Erdő lábnyom – a papír, faáru és tűzifa igények kielégítésére elegendő erdőterület.
  5. Halászati lábnyom – a halfogyasztás ellátásához, valamint annak visszaszaporodásához szükséges vízterület.
  6. Beépítési lábnyom – a napi élethez szükséges beépített területek összessége, ideértve a lakást, az utakat, a munkahelyet, a szolgáltatók erőműveit, és mindent, ami az ilyen területekből egy emberre jut.

Mindezeket éves szinten kell számolni, tehát ami a felsorolásban fogyasztással kapcsolatos, ott egy évi igényről beszélünk.

Hová vezet mindez?

Hová vezet mindez?

Amíg az 1961-es adatok szerint a mindehhez szükséges földterület nem haladta meg az egy hektárt, addig ez napjainkra 2,2 hektárrá duzzadt.

Vagyis ötven-hatvan év leforgása alatt több, mint a duplájára nőtt egy átlagos ökológiai lábnyom, a népesség pedig határozottan növekedett.

Persze nem minden ember lábnyoma ugyanakkora, értelemszerűen egy elsővilágbeli fogyasztóé jóval nagyobb, mint egy vadászó-gyűjtögető őslakosé, viszont már egy ideje ott tartunk, hogy a lábnyomok összeérnek, és ebből nem kevés konfliktus is született már.

Nem csak az állatok, de az emberek élettere is egyre szűkül a folyamatos ipari és gazdasági növekedés következtében, és amíg nem következik be drasztikus szemléletváltás a megújuló energiát és a fosszilis energiahordozókat, valamint a mértéktelen túlfogyasztást illetően, addig sajnos a tendencia nemigen fog változni.

Egyre hamarabb és hamarabb érkezik el minden évben annak az ideje, mikor az arra az esztendőre jutó energiaforrások elfogynak, és már a következő évit kezdjük el használni – ez elég jelentősen mutatja, merrefelé halad jelenleg a rendszer.

A megújuló energia, elsősorban a napenergia használata rengeteget kivált ebből a mérhetetlen kiszipolyozásból, hiszen a Nap emberi léptékkel nézve végtelen mennyiségű energiával képes ellátni minket.

Szerencsére mind a lakosság, mind az állami- és magán cégek, intézmények rájöttek, hogy a megújulóra váltással nem csak a költségeiket csökkenthetik hosszú távon, de hozzá is járulhatnak egy fenntarthatóbb világ megteremtéséhez.

Nincs felelős, mégis mindenki az

Nincs felelős, mégis mindenki az

Bűnbakot kikiáltani teljesen értelmetlen lenne, hiszen a társadalom nagy részének nincs választási lehetősége, hogy hogyan és mit fogyasszon.

Nem tudja befolyásolni, hogy a felhasznált áram milyen forrásból lett előállítva, nem tudja megakadályozni, hogy az élelmiszereket ne pumpálják tele tartósítószerekkel és ne műanyagba csomagolják, ahogyan a házi készítésű ruha sem divat már, vagyis kénytelen a nagyüzemben előállított textileket hordani.

Viszont megvan a döntési szabadsága, hogy változtasson, és egy kicsit hozzájáruljon a környezettudatosabb világnézet elterjedéséhez.

Ha csak minden harmadik személy így döntene, akkor rövid időn belül érezhető lenne a hatása, valószínűleg már a mi életünkben.

Senkinek se legyenek illúziói, a klímaváltozás nem fog visszafordulni, ha sokan változtatnak, de azért igenis tehetünk, hogy az élet fenntarthatóbb legyen.

Viszont nem csak magánemberként, hanem cégvezetőként, tulajdonosként is meghozható az a döntés, hogy a vállalkozás mostantól haladjon egy zöldebb, környezettudatos irányba.

Több, mint valószínű, hogy egy valamennyi rááldozást is igényelni fog, viszont a végeredmény akár még plusz profitot is termelhet.

Tudatos vállalkozás, vállalkozói tudat

Tudatos vállalkozás, vállalkozói tudat

Több olyan lépés, intézkedés is létezik, amelyeket bevezetve egy vállalkozás elmondhatja magáról, hogy odafigyel a természetes környezetünkre is.

Értelemszerűen itt egy kicsit többről van szó, mint szelektíven gyűjteni a szemetet, vagy nem a lefolyóba önteni a használt olajat, hígítót, és ehhez hasonlók.

Az imént felsoroltak inkább 0. lépésnek számítanak, hiszen ezek olyan dolgok, különösen a veszélyes anyagok kiöntése, természetbe juttatása, amelyekre még maguknak a termékeknek a csomagolása is figyelmeztet, hogy ne tegyük.

Azonban a komolyabb tudatosságnak kicsit meredekebb lépcsőfokai vannak, de a végeredményért megéri belevágni.

Lássuk, mik ezek a lehetséges teendők vállalkozóként:

  • A kibocsájtás mértékének mérése
  • Hatékony energiahasználat
  • Váltás megújuló energiára
  • Energiatárolás
  • Zöld energia vásárlása

Ezek külön-külön is megvalósíthatóak, azonban az a legjobb, ha minél többet sikerül belőle véghez vinni.

Viszont egy cég arculatának kimondottan jót tesz, főleg napjainkban, ha minél inkább környezettudatosságra törekszik, ezzel sok olyan vásárlót, ügyfelet is meggyőzhet, akik esetleg vonakodnának, vagy bizonytalanok.

A pozitív üzenet egyértelműen a zöld gondolkodású vállalkozás felé billentheti a hezitálók mérlegének karját a konkurensekkel szemben.

Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, mit is jelentenek ezek a jól hangzó, ám széles skálán értelmezhető javaslatok!

Fontosak a részletek

Fontosak a részletek

A kibocsájtás mértékének mérése nem csupán azért fontos, mert így érdekes adatokhoz lehet jutni, ennél sokkal fontosabb szerepe van.

Azzal, ha egy vállalkozás folyamatosan nyomon követi az általa kibocsájtott káros anyagok szintjét, azzal egyrészt képbe kerülhet az esetleges hibákkal, és könnyebben is találhatja meg őket.

Plusz az eredmények és az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket közzétételéve a potenciális ügyfelekben is szimpátiát lehet kelteni.

A hatékonyabb energiahasználatnak is több módja van, de lehetséges úgy áttérni kisebb fogyasztásra, hogy közben a teljesítmény nem esik.

Első lépésként például a világítótestek energiatakarékosra cserélése ajánlott, ugyanis érezhetően kisebb az áramfogyasztásuk amellett, hogy nincs kisebb fényerejük.

Valamint abban az esetben, ha a cég gépekkel rendelkezik, úgy mind a teljesítmény, mind pedig az áramfogyasztás miatt érdemes őket modern darabokra cserélni.

Egy 40-50 éves munkagép értelemszerűen jóval többet „eszik”, mint egy olyan, amit már a korszerű szabványok szerint gyártottak.

A megújulóra váltás legkézenfekvőbb eszköze a napelem rendszer kiépíttetése, ez teljesen egyértelmű.

A kivitelező cég felméri az igényeket, és ahhoz mérten kalibrálja a rendszer méretét, sőt, a lehetséges jövőbeli bővítéseket is érdemes számításba venni.

Ha az áramfogyasztásnak legalább egy jelentős részét napelemekkel lehet fedezni, az is hatalmas lépés az olcsóbb fenntarthatóság és üzemeltetés irányába.

Az energiatárolás az olyan vállalkozások számára lehet érdekes, ahol folyamatosan szükség van áramellátásra.

Amit nappal a napelemek megtermelnek, de nem kerül felhasználásra, el lehet raktározni egy akkumulátor parkba, ami az éjszakai felhasználás jó részét biztosíthatja.

Végül ott van a zöld energia vásárlása, ami sokak számára ismeretlen fogalom, pedig rettentő hasznos tud lenni.

Az áramszolgáltatóknál rendszerint van lehetőség megegyezésre, hogy megújuló forrásból származó áramot lehessen venni, ez pedig egyrészt növeli rá a keresletet, tehát lesz értelme bővíteni a jövőben, másrészt pedig szintén hozzájárul a széndioxid kibocsájtás csökkentéséhez.

Ajánlatkérő űrlap

Az adatvédelmi tájékoztatót megismertem és az abban foglaltakat elfogadom.